Szatmárcseke

Szatmárcseke a Tisza mentén elterülő községek közül talán a legismertebb. 
A Himnusz költőjének Kölcsey Ferencnek síremlékét  itt a református temető csónakalakú fejfái között találjuk. 
A vadgesztenyefák árnyékában alusszák örök álmukat a Kölcsey család tagjai is.  

A csónak alaku fejfák története:

A csónak alakú fejfák kialakulásának több változatát ismerjük. Az egyik szerint Cseke alapításakor a falu területe mocsaras, lápos volt. Az elhunytakat csónakon vitték örök nyughelyükre. Itt a csónakot sírjukra állították, s ez lett a fejfájuk.
Egy másik elmélet szerint a fejfák állításának szokása ősi finnugor eredetü és egész európában egyedülálló. 

Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén

A költő Sződemeteren született. Hat éves korától Debrecenben tanul. 
Az álmosdi birtokon töltött évek után 1816-ban Csekén rendezkedik be, s itt él haláláig.
Itt születnek sorra örökbecsü művei, melyek közül kiemelkedik a Hymnus, melyet 1823 január 22-én fejezett be. Napjainkban ez  a nap a Magyar Kultúra Napja.

A Magyar Tudós Társaság tagja, 1832-ben országgyűlési követ, de az ellenzéki tevékenysége miatt 1834-ben Pozsonyból eltávolítják.

Szoros barátság köti korának több fiatal egyéniségéhez, akiket többször vendégül lát csekei házában.

1838.augusztus 24-én   itt halt meg .

Emlékét a művelődési házban található emlékszoba őrzi.

Természeti értékek

Térkép